Barátság extrákkal - filmkritika vagy mifene

Megannyi romantikus komédia szólt már a "csak barátok vagyunk, de azért jössz egy körre?" témáról, miben más a Barátság extrákkal? Válasz az, hogy semmiben. Nem más, sőt igen hasonló, de a tizenéves célközönségnek ez a tökéletes romantikus komédia.

A történet egy tipikus filmes fogással indít, beszélnek telefonon késésben vannak, és mindjárt találkoznak, és már nagyon sietnek és… nem is egymással beszéltek. Később két érzelmi roncs találkozik Mila Kunis és Justin Timberlake személyében, akik szemmel láthatóan vonzónak találják a másikat, de persze mi értelme lenne a filmek, ha a találkozás után minden szép és jó lenne. A film középpontjában az áll, hogy egy baromi sérült nő és egy baromi sérült férfi próbálja megoldani a problémáikat egymás nemi szervével,na, ja, ez nem jött össze. A romantikus filmek általában egy sémát követnek miszerint először minden rossz és tragikus és elkeserítő, de mint derült égből villámcsapás hirtelen minden csodás lesz, na, ez itt nem így megy. A film elején minden Rossz és tragikus és elkeserítő, de aztán minden… még rosszabb lesz, és még rosszabb és még rosszabb majd az utolsó 5 percben olyan nyálcsorgató romantikától túlfűtött csöpögős jelenetek vannak, amitől még egy bokszolónak is elerednek a könnyei. Persze a végére miden szép és jó mint annak lennie kell.

A film tényleg tök jól kiparodizálja, hogy nem kell minden híres színészek folyamatosan benne lennie, persze itt is feltűnnek híres színészek, de csak egy percre és már mennek is vissza oda ahonnan beugrottak a képbe. Ami különösen tetszett, hogy viccest csinálnak abból, hogy minden filmben benne van a sztereotip meleg srác. Itt ezt Woody Harrelson alakítja, röhejes és egyben fergeteges,de ezzel a szarkazmussal semmire nem menne a film, ha nem lenének jók a főszereplői. Hála istennek ez nem így van Mila Kunis egy szerethető remek színésznő és nagyon jól alakítja a kemény nagyvárosi csaj szerepét. Justin Timberlake úgy szint remek színész bár ezt itt nem sokat látjuk, mert a feneke közel azonos arányban szerepel, mint a csinos kis pofikája. A két szereplő között a rezonancia jól működik és pontosan ez az, ami egy jó romantikus komédia szívét és lelkét adja.

Will Gluck remek érzékkel nyúl manapság a különböző korosztályokat egyaránt mozgató témákhoz, úgy mint barátságból szex, szexből barátság, barátságból barátság, szexből szex, meg ezeknek az összes lehetséges közös többszöröse. Viccet félretéve, a rendező már a Könnyű nőcskével is bebizonyította, hogy képes szerethető karaktereket a rivaldafénybe dobva - boldogulásukat gördülékeny történetvezetéssel megtoldva - olyan romkomokat összehozni, amin társaságban kellemesen nevetünk, magunkban pedig átgondoljuk a film történéseit.

Összegzés: Jó szatíra jó szereplők által játszott szerethető történet, de egy dolgot már több helyről is hallottam. Csak és kizárólag eredeti nyelven érdemes megnézni, mert az a csapatni részeg elmebeteg idióta, akit fordító gárdának neveznek, nem tudják átadni a film fergeteges és sokatmondó poénjait. Csak hogy világos legyen, imádtam a filmet és a színészeket is (persze Timberlake mindent visz).


- N. J. Erceys -